Bemutatkozó | Pályázatok | Rendezvények | Kiadványok | Fényképalbumok | Elérhetőségek  
   

Alapítók:

- Dr. Szieberth Istvánné,
- Dr. Szieberth István.

1956 közügy. Mindannyiunk jövőjét, az egész ország sorsát határozták meg az akkori események. A nemzet egy közadakozásból létrejövő emlékmúzeummal róhatja le kegyeletét méltó módon. II. kerületi székhelyünk indokolja, hogy tevékenységünkben kiemelten szerepelt a Széna téri kopjafák megőrzése és ’56-hoz méltó emlékhely, emlékmű létrehozása.

Alapító okiratunkban foglaltak szerint feladatunk:
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az utána következő megtorlás írott és tárgyi emlékeinek gyűjtése, rendszerezése és kiállításokon történő bemutatása, elsősorban a fiataloknak.

További feladatunk emlékmúzeum létrehozása és működtetése, ahol a fölajánlott, az évtizedekig rejtegetett emléktárgyak, fényképek, újságok, periratok az utókor számára végre méltó helyre kerülnek, hogy emlékeztessenek, tanítsanak, emléket állítsanak az ismert és ismeretlen hősöknek.

Célunk mindezzel az ifjúság figyelmének felkeltése a magyar történelemnek e kimagasló eseménye iránt. Tudatosítani kívánjuk fiataljainkban: azt, hogy szabad, független, demokratikus országban élhetnek azoknak köszönhetik, akik akkor feláldozták életüket vagy börtönökben, internálótáborokban sínylődtek évekig.

Az Alapítványt 1999. november 9-i kelttel vette a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba, mely működésével 2003-ban elérte a közhasznú minősítést. Tájékoztatjuk tisztelt támogatóinkat és az érdeklődőket, hogy az Alapítványt 2015 óta technikai okokból a Magyar Állatorvosok Világszervezete - www.mavsz.com - működteti, feladatainak, vállalásainak maradéktalan átvételével, s továbbra is a Budapest II. Kerületi Önkormányzat támogatásával, ahol az alapító dr. Szieberth Istvánné két ciklusban önkormányzati képviselő volt.

Az Alapítványt befogadó szervezet választására a magyarázat dr. Szieberth István személye, aki alapítója mindkét szervezetnek.

A Magyar Állatorvosok Világszervezete tevékenységéből fakadóan a pályázók körét kibővítjük a határontúli magyarsággal, magyar intézményekkel.

A Magyar Állatorvosok Világszervezetében a téma felelőse Bognár Nándor újságíró, szerkesztő.

Elérhetősége: telefon: 06 70 380 5011, e-mail: bognar.nandor@gmail.com


Tevékenységünk:

A médián keresztül folyamatosan hírt adunk arról, hogy gyűjtjük az ’56-tal kapcsolatos relikviákat.

A múzeum létrehozása érdekében megalakulásunk óta ’56 emléktárgyain kívül pénzadományokat is gyűjtünk. Úgy érezzük, 1956 nem magánügy. Mindannyiunk jövőjét, az egész ország sorsát határozták meg az akkori események. Egy közadakozásból létrejövő emlékmúzeummal róhatja le kegyeletét méltó módon a nemzet.

Alapítványunk működésének első éve volt a 2000-es esztendő.

II. kerületi székhelyünk indokolja, hogy tevékenységünkben súlyozottan szerepelt a Széna téri kopjafák megőrzése és ’56-hoz méltó emlékhely, emlékmű létrehozása.

A Széna téren 1956-ban kemény harcok folytak. Az elesett, bebörtönzött és kivégzett hősök emlékét 1989-től 7 kopjafa őrzi. A hely kegyhellyé, az október 23.-i megemlékezések színhelyévé vált.

1999-ben bevásárló és szórakoztató központ építése kezdődött el a kopjafás terület mellett, ami fenyegette nemcsak a hely szellemét, de létét is.

Eredményes küzdelmet folytattunk azért, hogy...

- az építkezés ellenére 2000-ben is a Széna téren, a kopjafáknál ünnepelhesse a kerület a forradalom 44. évfordulóját,
- a terület rendezési terve rögzítse az emlékhely létét,
- rendelkezzen a kegyeleti helyhez méltó környezet kialakításáról.

Gyűjtést indítottunk egy, a kopjafák mellet felállításra kerülő emlékmű javára, ami 2001. október 23.-án felavatásra került.

A forradalom és szabadságharc 45. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdetettünk középiskolák számára három témakörben:

- Középiskolás diák voltam ’56-ban
- Interjú egy ’ 56-os szabadságharcossal
- Mit jelent nekem 1956

Felhívásunkra - az iskolákon belüli előválogatás után - 40 magas színvonalú pályamű érkezett. 3 tanulót pénzdíjban, 19-et könyvjutalomban részesített a bíráló bizottság.

Az eredményhirdetést és díjátadást Országház látogatással tettük emlékezetessé a diákok számára.

A pályaművek legjobbjaiból kiadványt jelentettünk meg a 46. évforduló tiszteletére. Kiadványunkat középiskoláknak és támogatóinknak küldtük el, valamint kiállításainkon, rendezvényeinken terjesztjük.

A 47. évfordulóra pályázati felhívásunkkal a hazai egyetemek bölcsész és jogi karait céloztuk meg.

- Forradalmi események a korabeli sajtóban
- A megtorlás bírósági perei

témaköröket dolgozták fel a pályázók. A témák elismert szakértőiből álló zsűri 5 pénzdíjjal és 4 dicsérettel méltányolta a pályázatokat.

Az eredményhirdetést és díjátadást korabeli sajtótermékeket és fotókat bemutató kiállításunk megnyitójával kötöttük össze.

Kiállításunkat 2003. október 23. és 30. között lehetett megtekinteni.

2004. júniusában sajtó és fotó gyűjteményünket Érden állítottuk ki a helyi Összefogás Egyesület és POFOSZ felkérésére.

A 48. évfordulóra 1956-tal kapcsolatban született versekből középiskolás diákok számára szavalóversenyt rendeztünk. A jelentkezők nagy száma két elődöntőt tett szükségessé. 86 diák nevezett 43 iskolából, nem csak Budapestről, hanem az ország minden részéből, Sátoraljaújhelytől Zalaegerszegig. A döntőbe 21-en jutottak. 3 tanulót pénzdíjban, 10-et könyvjutalomban részesített a bíráló bizottság.

Az eredményhirdetésre és díjátadásra korabeli sajtótermékeinkből és fotóinkból rendezett időszakos kiállításunk október 22.-i megnyitóján került sor.

A 2004. október 23.-án felavatott Mansfeld emlékmű felállítását pénzadományok gyűjtésével támogattuk.

Az egyetemi hallgatók 2003-as díjazott pályamuveibol készült kiadványunk 2005. áprilisában jelent meg.

Honlapunk is a 2005-ös év elejétől elérhető.

A 49. évfordulóra pályázati felhívásunkkal ismét a hazai egyetemek bölcsész és jogi karai felé fordultunk.

- A pályázat témája: az 1956. október és 1957. március közötti idoszak eseményei
- A pályázat mufaja: interjú vagy elbeszélés

A bíráló bizottság a beérkezett 27 pályázatból 5-öt pénzdíjjal, 3-at dicsérettel méltányolt, és javasolta a kiadványban történo megjelentetésüket.

A korabeli sajtótermékeket és fotókat bemutató kiállításunk megnyitóján hirdettünk eredményt és adtuk át a díjakat.

Kiállításunk 2005. október 22. és 28. között tartott nyitva.

Az 50. évforduló megünneplésébe a középiskolás diákságot vontuk be egy pályázat keretében. Témaként az ’56-os emléktáblák, emlékművek, emlékhelyek fotón történő megörökítését, és a helyhez kötődő személy, szervezet vagy esemény írásos bemutatását jelöltük meg.

Felhívásunkra 24 érvényes pályázat érkezett. A Bíráló Bizottság 3 pénzdíjjal és 10 dicsérettel jutalmazta a pályaműveket.

Az eredményhirdetést és díjátadást a pályázók fotóit bemutató kiállításunk 2006. október 23.-i megnyitójával kötöttük össze. Ünnepi szónok Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, országgyűlési képviselő volt. A TF MŰHELY „Véreddel írtad le a szabadság nevét” című műsora és Szigeti Eszter előadóművész énekszámai után az ünneplők virággal és gyertyával a Mansfeld szobornál emlékeztek ’56 hőseire.

Az 51. évfordulós pályázati felhívásunk 1957 – A megtorlás éve címen egyetemi és főiskolai hallgatókat kért fel arra, hogy a témát interjú, elbeszélés vagy tanulmány műfajban dolgozzák fel. A felkért Bíráló Bizottság a 20 érvényes pályaműből 6-ot pénzdíjjal és 1-et dicsérettel értékelt. A díjazott pályaművekből kiadvány készült. Az eredményhirdetés és díjátadás – hagyományainkhoz híven – kiállításunk, melyen egyre gazdagodó, korabeli sajtó és fotó gyűjteményünket mutattuk be, október 22.-i megnyitó ünnepségének része volt. A kiállítást 2007. október 22. és 28. között tekinthették meg az érdeklődök.

Az 52. évfordulóra ismét vers- és prózamondó versenyt szerveztünk középiskolások részére.

Az 53. évfordulón ismét a középiskolásokat szólítottuk meg. Pályázati felhívásunk vers- és prózamondó versenyre és írásműre szólt.

Az 54. évfordulós pályázatunk címe Egyetemem 56-os hőse volt. Most nem csak Magyarország felsőfokú tanintézményeinek diákságát kértük arra, hogy kutasson és írjon az akkori diák vagy oktató hősökről, hanem a jelenlegi határainkon kívül működő magyar tannyelvű egyetemekét is.

Az 55. évfordulón ismét vers- és prózamondó versenyre hívtuk a hazai középiskolásokat.

Az 56. évfordulóra magyar tannyelvű egyetemek, főiskolák színjátszóit arra kértük, állítsanak össze egy EMLÉKMŰSORt az évforduló tiszteletére.

Az 57. évfordulóra vers- és prózamondó versenyre hívtuk a hazai középiskolás diákokat.

Az 58. évfordulóra az egyetemistákat kértük a véres csütörtököt követő szervezeti ülés jegyzőkönyvének megírására

Az 59. évforduló (2015) tiszteletére az Alapítvány pályázatot hirdetett középiskolai hallgatók számára Kik voltak, mi lett velük? címmel.
A pályázók feladata az volt, hogy keressenek választ arra: mi történt azokkal, akik a barikád egyik, és mi azokkal, akik a másik oldalán álltak? Kik pusztultak el, és kik élnek még ma is? Kik kerültek börtönbe, vagy hóhér kezére, kik menekültek külhonba és kik élnek ma is szegénységben, esetleg testi fogyatékossággal, betegen, vagy épen és egészségesen, kedvező körülményeket élvezve közöttünk?

A 60. évfordulóra (2016) az Alapítvány pályázatot hirdetett egyetemi, főiskolai, középiskolai és általános iskolai hallgatók számára
Mit jelent ma 1956? címmel.
A pályázók arra keresték a válaszokat, hogy kinek mit jelent 2016. Magyarországán az 1956-os nemzeti forradalom és szabadságharc? Szólaltassanak meg embereket, függetlenül életkoruktól és attól, hogy átélték-e a forradalmi napokat vagy nem, és attól is függetlenül, hogy a megszólalók a barikád egyik vagy másik oldalán álltak. Örökítsék meg azok történetét, akik már nincsenek köztünk, találjanak olyan tanúkat, akik élnek még, és szólaltassanak meg olyanokat is, akik hozzátartozóiktól, ismerőseiktől hallottak az ötvenhatos eseményekről. Írjanak azokról, akik börtönbe kerültek, vagy hóhér kezére, akik külhonba menekültek, akik ma szegénységben, esetleg testi fogyatékossággal, betegen élnek - vagy épen és egészségesen, kedvező körülményeket élvezve.

A 61. évfordulóra (2017) az Alapítvány kiadvány létrehozása mellett döntött, Ilyennek láttam 1956-ot címmel.
Olyan sokszor és olyan könnyen kimondjuk, erősen negatív hangsúllyal a minősítést: ezek a mai fiatalok – de, ez is, mint mindenfajta általánosítás, semmiképp nem fogadható el, mert egyszerűen nem igaz. Bizonyság rá például az elkészült kötet. A Múzeum 1956 Emlékére Alapítvány immár tizennyolc éve hivatásának tekinti, hogy a fiatalokban ébren tartsa 1956 emlékét. Ennek érdekében csaknem két évtizede pályázatokat ír ki középiskolás, illetve egyetemista fiatalok részére 1956 témakörében, sokféle műfajban, mit is jelent ma nekik 1956. Az írásokból kiderült, nem is keveset jelent nekik.
A kötet oldalain találkozhatunk mindennek képi megvalósításával is. Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége ugyanis országos rajzpályázatot írt ki fiataloknak, arra bíztatva őket: ábrázolják, mi jut eszükbe veretes, az akkori napokat felidéző versek olvastán. És a fiatalok rajzoltak.
Érdemes elolvasni ezeket az írásokat, és érdemes megnézni ezeket a képeket. Ha átlapozzák a kötetet, a sommás minősítés is új színekkel gazdagodhat: milyenek is valójában ezek a mai fiatalok...

A 62. évfordulóra (2018) az Alapítvány sajátos kötet megjelentetésére vállalkozott 1956 tollal, ecsettel és ceruzával címmel.
A kötet alapja egy kiállítás volt, ugyanis a 62. évforduló alkalmából a MÚOSZ Karikaművészeti Szakosztálya kiállítást rendezett „1956 karikatúrákban” címmel. A képek bemutatójának olyan sikere lett, hogy ehhez kapcsolódva gondoltuk: írók, újságírók, 56-hoz kapcsolódó emlékeiket megfogalmazó állampolgárok írásműveivel egybeszerkesztve érdemes lenne könyv alakban is megjelentetni a 62 képzőművészeti alkotást, – utalva a 62. évfordulóra.

A 63. évfordulóra (2019)
Mi vezetett 1956-hoz? címmel lett kiírva pályázat, azzal a céllal, hogy a fiatalok mutassák be, ábrázolják a forradalom és szabadságharc előzményeit, a kiváltó okokat. Mutassák be a városiak és a vidékiek, a fiatalok és az idősebbek, a kiszolgáltatottak és a hatalmon lévők életét, helyzetét. Szólaltassanak meg tanúkat, leszármazottakat, emlékezőket, keressenek neves és „egyszerű” embereket, kutassanak fel dokumentumokat, írásokat és képeket. A pályamunkákból rajzolódjon ki az a helyzet, az a kép, váljon érzékelhető az a légkör, amely 1956 eseményeihez vezetett.

A 64. évfordulóra (2020)
1956 színpadon, filmben könyvben címmel immár hatvannégy év elteltével az volt a cél, hogy szülessenek olyan pályamunkák, amelyek szerzői a kultúra berkeiben néznek körül: tekintsék át, hogyan dolgozták fel a „hivatásosok”: újságírók, írók, filmesek az 1956-os forradalom és szabadságharc témakörét. Keresgéljenek irattárakban, archívumokban, könyvtárakban és videótárakban, ismerjenek meg filmeket, színműveket, olvassanak a témakörhöz kapcsolódó verseket, prózai műveket, dokumentumokat. Találjanak esetleg alkotót – írót, rendezőt, színművészt – aki részt vesz vagy vett ilyen művek létrehozásában. Röviden: vizsgálják meg, értékeljék, akár kritikával bírálják el; milyen nyomot hagyott 1956 a magyar kultúrában.

A 65. évfordulóra a (2021) aza Alapítvány jogutóda,
Szénatéri emlékezések 1956-ról címmel készített kiadványt.
Ebben a pályázók elsősorban a budapesti, II. kerületi Széna tér és környéke emlékeit, emlékezőit kutatták föl. Együttműködve a Hosszúlépés csapatával olyan kiadványt állítunk össze, amely alapvetően videó- interjúk szöveges átiratait tartalmazta. A csapat tagjai „passzív” interjúkat készítettek, amelyekben a kérdező csak irányít, az alany pedig mesél. Portréfotók is készültek. Néhány általunk javasolt, kerülethez kötődő vagy itt lakó interjúalany: Károlyi András neves festő, grafikus; Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festő, író (aki foglalkozott 1956-al); Kő András Pulitzer-díjas újságíró (jelen volt a Gellért-hegyi szobordöntésnél); Tatár Imre 101 és fél(!) éves, helyi lakos újságíró, (foglalkozott többször 56-al); Rubik Ernő, a „kocka” feltalálója. Az interjú-szövegek nemcsak a videó-képsorokkal, a portré fotókkal, hanem a beszélgetések helyszínén készült fotókkal, és az alapítvány által összegyűjtött 56-os relikviákkal, egyéb tárgyak képeivel egészültek ki.

A 66. évfordulón a (2022) a járvány, a gazdasági nehézségek, személyes okok miatt konkrét feladatot nem vállaltunk.

A 67. évfordulóra (2023) azt kérjük a pályázó középiskolásoktól és felsőfokú oktatási intézmények hallgatóitól, hogy a kultúra területéről készítsenek pályamunkákat. Dolgozzák föl, mit jelent nekik, ma élő fiataloknak 1956: dolgozzák föl irodalmi és képzőművészeti alkotásokban, mi jut eszükbe az 56-os forradalomról és szabadságharcról. Írjanak verset, novellát, elbeszélést, tárcát, vagy akár egy rövid, előadható színpadi művet – amelynek előadása esetleg színfoltja lehetne a kerületi önkormányzat ünnepségének. Készítsenek képzőművészeti alkotást: grafikát, festményt, montázst, esetleg domborművet, szobortervezetet, vagy egyéb, ünnepi kiállításon is bemutatható pályamunkát. A legsikeresebb pályamunkákat ezúttal is kötetben jelentetjük meg, amelyet, az alkotókkal együtt az önkormányzat ünnepségén, a díjkiosztás alkalmával mutatunk be – a művészeti alkotásokat pedig kiállítjuk.

A pályázat kiírása folyamatban van!


Terveink:

- Kihelyezett történelemórákon kívánjuk bemutatni az összegyűjtött relikviákat. A tankönyvből tanultakat élővé teszi a személyes élmény, amit a korabeli újságok, röpiratok, fényképek, periratok, levelek, emléktárgyak tanulmányozása jelent.

- Egyetemi hallgatók számára lehetőséget akarunk biztosítani a gyűjtemény tanulmányozására, kutatására pályázat útján elnyerhető ösztöndíj formájában.
 

 
   

Készült: 2005, Múzeum 1956 Emlékére Alapítvány